Billie Joe Armstrong (14) és Mike Dirnt (14) 1988-ban alapította meg a Sweet Children zenekart (későbbi nevén Green Day). Armstrong volt az énekes és gitáros, Dirnt a vokálos és basszugitáros és John Kiffmeyer (ismertebb nevén Al Sobrante) volt a dobok mögött. Első fellépésük 1988-ban volt Vallejoban, Kalifornia államban.
1989-ben a zenekar úgy döntött, átnevezik a Sweet Children nevet Green Day-re. A „Green Day” számot Billie Joe Armstrong írta első élményeiről a marihuánával.
Egy évvel később, 1990-ben (április) a Green Day kiadta első albumát 39/Smooth néven. Még ezen a nyáron volt első turnéjuk (egyelőre csak a határokon belül).
Az egész úgy kezdődött, hogy két 14 éves srác bandát alapított Sweet Children néven. Helyszín: Rodeo, Kalifornia. Joe Armstrong énekelt és gitározott, Mike Dirnt (Valódi neve: Mike Pritchard) pedig bassgitározott.
1989-ben Al Sobrante dobos csatlakozott a csapathoz, és ettől kezdve Green Day néven nyomultak tovább. Ebben az évben elkészítették első EP-jüket, aminek 1,000 Hours lett a címe, és amivel bekapcsolódtak a punk történelem kialakításába. Hamarosan az együttes szerződést kötött egy helyi kiadóval, a Lookout! Records-szal. A Green Day első teljes albuma a 39/Smooth volt. Nem sokkal az album megszületése után Kiftmeyer dobos helyére Tre Cool (Eredeti nevén III. Frank Edwin Wright) került.
A 2. album 1992-ben készült, és Kerplunk volt a címe. A Kerplunk underground sikere felkeltette a nagyobb kiadók figyelmét. Végülis a banda a Reprise-nál kötött ki.
Az MTV rengeteget játszotta a „Longview” című számot (melyből maxi is készült), részben ennek volt köszönhető az 1994-es Dookie album hatalmas sikere. De ezzel az album története még nem ért véget. 1994 nyarán készült még egy maxi az albumból, a „Basket Case”, ami 5 hétig fenn volt az Amerikai modern rock toplistán. Ne hidd, hogy ezzel vége van. Ekkor jött még csak a „When I Come Around” maxi, ami 7 héten keresztül az első helyen volt a modern rock toplistán. Az album csak Amerikában 8 millió példányban, az egész világon pedig több, mint 11 millió példányban kelt el. A Dookie megnyerte az 1994-es Grammy díjat a „Legjobb Alternatív zene” kategóriában. Azért, ha belegondolunk, hogy egy eredetileg underground - punknak induló bandáról van szó, azért nem rossz...
Gyorsan jött a következő album, az Insomniac, 1995 nyarán, melyből több, mint 2 milliót adtak el.
A Green Day ekkorra már egy igazi sikercsapat volt. 1996 tavaszán az urak lemondtak egy nagyszabású európai turnét mondván, hogy pihenésre van szükségük. Az év hátralevő részében így hát visszavonultak, és készítgették az új számaikat. A végeredmény a sokak szerint legjobb Green Day album, a Nimrod lett, amiből már az első héten 80 000 darab elkelt, összesen pedig (Az Insomniac - hoz hasonlóan) 2 millió. Az első Nimrodból készült maxi a „Hitchin' A Ride” volt, ami az 5. helyen végzett a Modern rockzenei listán, és rengeteget játszották mind az MTV-n, mind a Much Music-on. A következő maxi a „Time Of Your Life” volt, ami ugyan nem lett number one (A legmagasabb helyezése a 2. volt), de sokan esküsznek rá, mint a valaha írt legjobb dal a Green Day történetében. Billie Joe énekel benne, és egy akusztikus gitáron játszik.
Kicsit másképp(hosszabban):
Green Day A Green Day sikertörténete 1989-ben kezdődött, amikor a kaliforniai egyetemi városban, Berkeley-ben megalakult a zenekar. Az iskolai jóbarátok, Billie Joe Armstrong és Mike Dirnt, valamint Tré Cool összeálltak és felvették első dalaikat (1000 Hours, Slappy). Elindult egy „East Bay Punk Revival” hullám és nagy sikert aratott a Green Day egyedi, újszerű hangvétele, mintha valami sajátosan összekevert turbováltozata lett volna a jó öreg Buzzcocks, Ramones, Dickies és Beatles zenekaroknak. 1990-ben a 39/ Smooth című debütáló albumuk már szélesebb körben ismertté tette a Green Day-t és röviddel később következett újabb, Kerplunk című lemezük. 1994-ben már a Reprise Records adta ki a Dookie albumot, ami ténylegesen meghozta a trió számára a világsikert. E lemezért a Green Day 1995-ben megkapta a jól megérdemelt Grammy-díjat a „Best Alternative Performance” kategóriában. 1995-ben jelent meg az Insomniac, majd ezt követte 1998-ban a Nimrod című lemez.A 2000 őszén megjelent Warning album ismét egy mérföldkő a Green Day karrierjében. Amíg az előző lemezüknél az útkeresés, a kételkedés, a próbálkozás volt érezhető, a Warning egy igazán kiforrott, átütő, lendületes anyag ! International Superhits címmel 2001. november közepén jelent meg a posztpunk fenegyerekeinek legnagyobb sikereit tartalmazó lemez, a “Welcome To Paradise”, “Basketcase”, “When I Come Around”, “Minority”, “Warning”, “Waiting” és más Green Day-slágerekkel, de azért voltak rajta vadiúj számok is. 2004-ben az átütő, minden előzőnél jobbnak tartott album, az American Idiot látott napvilágot. Ambíciózus, művészileg abszolút kreatív, a maga nemében zseniális alkotás, egyesek a minden idők legjobb albumával, a Beatles Sgt. Pepper-ével emlegetik egynapon.A Green Day híres arról, hogy imádja a kísérletezgetést s legkevésbé sem hajlandó semmiféle kompromisszumra elképzeléseivel kapcsolatban. Ettől persze a lemezkiadónak általában égnek áll a haja, mert túl nagy volna a rizikó, ha nem a Green Day-ről lenne szó, akiknek tehetsége és egyedisége eddig mindig eloszlatott minden kétséget. Ez az album például, és mindig az American Idiot-ról van szó, úgy tűnik maradandó alkotás lesz, nem múló divattermék, hanem joggal pályázhat későbbi generációk kitűntető figyelmére is. Olyan, ami nem alkalmazkodik a trendekhez, hanem trendet teremt. Az már biztos, hogy amikor az album megjelent, világszerte milliók éreztek magukban bizonyos fokú irigységet, amiért nem születhettem american idiot-nak…de a lemez arra is megtanít, lehetnek ők spéci idióták… Diszkográfia American Idiot Sept 21, 2004 Shenanigans 2002 International Superhits 2001 Warning 2000 Nimrod 1998 Insomniac 1995 Dookie 1994 Kerplunk 1991 39/Smooth 1990 |